A napokban kaptam két üveg sört Róth Zoltántól, akinek a nevét tavaly ismerhette meg a nagyközönség, mikor is abszolút győztese lett a II. Házisörfőzők Nemzetközi versenyének a Távoli Galaxis nevű amerikai IPA-jával, mostanra pedig már több médiában is hallhattuk őt beszélni a sörfőzésről (Kossuth Rádió, Heti Válasz).
A Távoli Galaxis története igazi sikersztori a hazai sörforradalom történetében, ami nagyjából annyit tesz, hogy versenyt nyert, majd a közönség is megismerhette, mivel nagyobb tételben is lefőzésre került. Ez már önmagában nagy szó, mert sok díjnyertes és figyelemreméltó sört csak néhány szakértő kóstolhat meg, a sörkedvelő tömegek pedig olvasva nehezen tudják elképzelni, mi is lehetett azokban az istenített palackokban. Azonban Róthnak és a Kaltenecker Sörfőzdének hála, most már Budapest több kézműves sörözőjében is elérhető.
A februári Házisörfőzők Nemzetközi Versenyének győztese már másodszor került lefőzésre, az első, Legendánál készült főzetből sajnos pont a szíve, a Galaxy hiányzott (hozzáteszem, ettől még korrekt kis IPA volt), a mostani főzet viszont mérföldekkel jobbra sikerült. Az aranysárga sör közepes méretű, igen stabil habot fejleszt, ami nagyon tartósnak bizonyult. Aromája igen intenzív, a csapolt formában erőteljesebben, az üvegben kicsit gyengébben jelenik meg a mangó-passionfruit trópusi felhő, az üveges kiszerelésben a gyanta és a fenyő illata dominál inkább egy adag brutális citrusossággal. A kortyérzet szintén igen komplex, gyenge, kenyérszerű malátaíz kíséretében bontakozik ki a rendkívül kiegyensúlyozott komlózás. A gyantásság, és bodzavirágillat remekül kíséri a Galaxy komló hihetetlenül intenzív mangókarakterét, az embernek az az érzése, mintha a trópusi gyümölcs levét keverték volna bele a sörbe. Ez a különleges íz a végén átcsap egy kellemes, de kifejezett komlókeserűbe, ez hosszú percekig megmarad a szájban. Klasszis ez a sör, nagy büszkeség, hogy ilyenek készülnek idehaza.
Kaptam még egy igazi, otthoni körülmények között készült házisört is, egy jó kis amber ale-t. Ennél a sötípusnál a pale ale maláta mellett más, sötétebb színű malátákat is alkalmaznak a sörfőzés során, amikkel a sörök színét a vöröses tartomány felé viszik el. A használt maláta általában valamilyen kristálymaláta, de vannak olyanok is, akik például bécsi malátát is használnak. A sötét, konzisztens és piszkosfehér habbal rendelkező, robusztus külsejű sörből csak úgy ömlik a pörkölt maláta aromája. A látszatra brutálisabbnak ígérkező sör viszonylag könnyedebb, ízében a pilseni maláta, a pörköltmaláta és egy kevés fanyarság dominál, gyengébb testességgel karöltve.
A Távoli Galaxissal a Főzdefeszten is találkozhattok majd, ami mindjárt itt van a nyakunkon, addig is részemről a napot a saját sörünk, a Maori Haka első kóstolásával zárom.
